A mai vacsora gulyás leves volt. Békésen kanalazgattuk ételünket, amíg egyikőnk nem talált benne egy hegyméretű zsírtömböt. Csapatunkban egyébként mindenki szereti a gulyáslevest, de csak akkor, ha a húson a zsírréteg nem akkora, mint a Karancs (hegyvonulat a szlovák-magyar határon). Az Izomlányok egyik tagjának ez annyira nem tetszett, hogy a kiszedett levesének felét kiborította az asztalra, pótolta a veszteséget, majd ismét megszabadult tőle.